A lenini puccs kommunista emléknapja alkalmából készítettem egy kis összeállítást az MSZP által trendfordulónak minősített októberi időközi választásokról.
A sor a dél-dunántúli Dunaföldvár polgármester-választásával indult. A közel kilencezer lélekszámú kisváros lakói 2002 óta az önkormányzati választásokon csak független és fideszes jelöltekre szavazhattak, az ilyen nagyságú településeken pedig a függetlenek sokszor legyőzik a pártjelölteket. Így ahhoz, hogy megismerjük a városka politikai preferenciáit az országgyűlési választások helyi eredményeit kell szemügyre vennünk. 2006-ban a Fidesz listája 46,2%-ot, az MSZP-é 40,2%-ot, az MDF-é 5,5%-ot, az SZDSZ pedig 4,5%-ot kapott, tehát a jobboldal enyhe fölényben volt. 2010-re, ahogy országszerte, itt is gyökeresen megváltozott a helyzet: A Fideszre 56,1%, az MSZP-re 15,9%, a Jobbikra 19,9%, az LMP-re 5,5% szavazott.
2002-ben független polgármester nyert, a Fidesz jelöltje 18,5%-ot szerzett, a 13 fős képviselő-testületbe pedig 1 fideszes került be, a részvétel 45%-os volt. 2006-ban újraválasztották a független polgármestert, a fideszes jelölt 39,5%-ot kapott, a testületbe 9 független mellett 4 fideszest választottak be 44%-os részvétel mellett. 2010-ben aztán a Fidesz polgármesterjelöltje 39,8%-kal nyert, 37 szavazattal megverve Horváth Zsolt független jelöltet, aki nem mellékesen a Tolna megyei MSZP elnökhelyettese. A kisebb létszámúra vágott képviselő-testületben 5-3-as független többség jött létre.
A 2012-es időközi választáson aztán az újfent függetlenként induló Horváth 57,7%-ot szerzett, jócskán megelőzve egyetlen ellenfelét, a 42,3%-ot szerző, fideszes jelöltet. A részvétel meglepően magas, 43%-os volt.
Annyi bizonyos, hogy bár a Fidesz még sohasem szerepelt ilyen jól polgármester-választáson Dunaföldváron, a független színekbe öltöző MSZP-s jelöltnek jól sikerült összegyűjtenie a kormánypárttal nem szimpatizáló szavazókat. A település hagyományai (2010 kivételével mindig független jelölt nyert) miatt azonban ezt trendfordulónak minősíteni alapos csúsztatás. Trendforduló-MSZP 1:0.
A következő meglepőnek kikiáltott eredmény Sopronban, egy héttel később született. 61 ezer lakosú hűség városát, elhelyezkedése miatt is sokan jobboldali fellegvárnak tartják. A korábbi választások eredményei azonban jelentősen árnyalják ezt a képet. 2002-ben az MSZP-s polgármesterjelölt 52-28 arányban győzte le fideszes ellenfelét, és a 25 fős képviselőtestületbe is csak 8 jobboldali jelölt jutott be. 2006-ban fordult a kocka, de a Fidesz jelöltje 44%-ot szerezve, csak 3%-kal előzte meg a regnáló szocialista polgármestert. 2010-re tovább hízott az előny: az akkor is induló ex-polgármester 39 %-ot, Fodor Tamás pedig 53%-ot kapott.
A megyei jogú városban azonban most csak képviselőt választottak. A körzet korábbi eredményei másolták a fentieket. 2002-ben a szocialista jelölt 49%-ot szerezve győzte le az alig 27%-nyi szavazatot begyűjtő fideszes ellenfelét. 2006-ban már a jobboldal vitte a körzetet 44%-kal, az MSZP jelöltjére 38% szavazott. 2010-ben tovább nyílt az olló: 47,3%-32,7%.
Az időközin aztán a következő eredmények születtek: az MSZP-is indulót 45,9%, a fideszest 33,5% támogatta. A Jobbik jelöltje 13%-ot, a LMP-é 2,4%-ot szerzett.
Annyi történt tehát, hogy egy régebben billegő körzet most balra billent. Trendváltás kifejezés használta itt sem annyira indokolt, de az mindenféleképpen figyelemre méltó, hogy a szocialistáknak majdnem sikerült megismételni a 2002-es eredményüket, igaz a részvétel csak időközi választásokhoz mérten volt átlagon fölüli (33%). De legyünk nagyvonalúak: Trendforduló-MSZP 1:1.
Október utolsó hétvégéjén 3 nagyobb településen is választottak a Zemberek. Betűsorrendben első helyszínünk: Baja. Bács-Kiskun megye második legnagyobb, harminchétezer lakossal büszkélkedhető városa szintén önkormányzati képviselőt választott. A körzetben 2002-ben még MSZP-s jelölt győzedelmeskedett, igaz nem túlzottan magas szavazataránnyal, kis különbséggel (26,4% a 24,5% ellenében). A következő voksolások alkalmával azonban mindig hengerelt a Fidesz. 2006-ban 51 %, 2010-ben 50% került a jelöltjük neve mellé, az MSZP pedig csak 26,5%-ot illetve 14,7%-ot könyvelhetett el. Október 28-án 46%-kal nyert a kormánypárti jelölt. Ellenfelei közül a szocialista jelölt 29,5%-ot, a jobbikos 7,9%-ot, az LMP-s 7,5%-ot, a DK-s pedig 3,2%-ot szerzett. Az MSZP arányaiban valóban kétszer annyi szavazatott kapott, mint 2 évvel korábban, de a számok szerint, nem a Fidesztől, hanem a többi ellenzéki párttól csábított át szavazókat (vagy egyszerűen csak az ő híveik nagyobb arányban járulták az urnákhoz, ez tűnik a valószínűbbnek). Trendforduló-MSZP 2:1.
Dabason is egy képviselői hely volt a tét. A tizenhétezres, Pest megyei kisváros körzete igazi fideszes bástya. 2002 óta mindig az ő (egy helyi civil egyesülettel közös) jelöltjük lett a befutó. 2002-ben 54,1%, 2006-ban 54,2%, 2010-ben pedig 49,9% került a jegyzőkönyvbe. Az MSZP jelöltje 13,2%, 8,9%, illetve 4,9%-ot szerzett. Az időközi választáson a Fideszen kívül a parlamenti pártok közül csak a Jobbik indított jelöltet. A kormánypárti jelölt 48,2%-ot, radikális ellenfele pedig 2,1%-ot kapott (2010-ben még 16,8%-ot szerzett). Ezt az eredményt nem is kell tovább ragozni. Trendforduló-MSZP 3:1.
Az idei időközi választások közül kiemelkedett a tiszavasvári voksolás. Ugyanis itt polgármestert és képviselő-testületet is kellett választaniuk a helyieknek. A tizenháromezer fős észak-alföldi település korábban biztos MSZP-s fészek volt. 2002-ben polgármester-jelöltjükre 66,1%-nyian szavaztak (a fideszes jelölt 22%-ot kapott), és a testület 40%-át is az ő képviselőik alkották. Az őszödi beszéd azonban itt is betett a szocialistáknak. 2006-ban már csak a szavazók 27%-a támogatta a hivatalban lévő polgármestert, a Fidesz támogatta független jelölt 73%-ot szerzett. A testületben is átalakultak az arányok: a jobboldal a korábbi 18% után akkor 29%-nyi helyet szerzett, a szocialisták 24%-nyiával szemben. Az igazi földindulás azonban 2010-ben érkezett. A Jobbik, először az országban, polgármesteri tisztséget és a testületi többségét is szerzett. Míg Fülöp Erikre 53,3% szavazott, a Fidesz támogatta civil szervezet jelöltje 38,1%-ot, az MSZP-é pedig csak 4,9%-ot szerzett. A testületi helyek 55%-át a Jobbik, 18%-át a Fidesz birtokolta, az MSZP-s jelölt nem került be. 2012-re nem nagyon változott a helyzet. A polgármestert a szavazók 50,4% támogatta, a fideszes támogatású civil jelöltet 35,7%, az MSZP-set 10,4%. A képviselő-testületben maradt a jobbikos többség, ugyannyi (6 db) helyet szereztek, kint 2 évvel korábban. A civilek a helyek 27%-át, az MSZP a 9%-át foglalja el.
Markáns változás, mint látható, itt sem történt. A MSZP itt is megduplázta ugyan a szavazati arányát (a részvétel hasonlóan alakult, mint 2010-ben, ezért a szavazatai számát is), de egy 5%-s bázis esetén azért, ez nem olyan nagyon ünnepelni való. Trendforduló-MSZP 4:1.
Úgy tűnik, a Nagy Októberi Szocialista Fülkeforradalom választói érdeklődés hiányában elmaradt.
